Ahol a csoda mindennapos
[ 2009. augusztus 04., 08:25 ]
A micskei Sámuel Ház működtetői azoknak a szegény, általában többgyermekes családoknak segítenek, akik nem tudják megfelelőképpen nevelni, iskoláztatni csemetéiket. A szociális központban nyáron sem áll meg az élet, a vakációban is foglalkoznak a gyerkőcökkel.
A micskei Sámuel Ház nevű szociális bentlakásban tizenöt hátrányos helyzetű gyermek szállásáról, ellátásáról, neveléséről gondoskodnak jelenleg. Az intézmény 2003 szeptembere óta működik. Megálmodója, kitalálója Bertalan Lajos közgazdász, az alapítvány ügyvezetője, és felesége, Bertalan Csilla szociálismunkás, a bentlakás igazgatója.
Védenceik tanév közben hétfőtől péntekig a Sámuel Házban laknak, csak hétvégére mennek haza. A szociális központban a nyári szünidőben sem áll meg az élet: a gyermekek két hétig otthon tartózkodnak, majd minden harmadik hetet a bentlakásban töltik. Ilyenkor szabadidős programokat szerveznek számukra: játszanak, strandolnak a közeli vámoslázi strandon. Nemrégiben például Feketeerdőre kirándultak, ahol bográcsost készítettek, kószáltak, s a játék sem maradt el – mesélte Bertalan Csilla.
Ez a harmadik nyár, amikor a Sámuel Ház-beli gyerekek részt vesznek a nagyváradi Júlia gyermekotthon által a Lesi-tó völgyében szervezett táborban. Az idei táborozás augusztus 17-én kezdődik; a nagyobb gyermekeket viszik oda nyaralni. A tíztagú csoport táboroztatásáért csekély összeget fizet a micskei intézmény. A vakációzást egy régi kedves támogatójuk, az írországi Norman McKinney finanszírozza.
Bertalan Csilla elmondta: a következő tanévre van hat szabad helyük. A héten ellátogatnak néhány környékbeli családhoz környezettanulmányt, helyzetfelmérést végezni.
Július derekán egy tizenegy tagú hollandiai csoport látogatott el Micskére. A holland vendégek nem üdülni érkeztek, hanem hogy segítsenek a szociális internátus felújításában. A hollandiai Hulp Oost Europa Alapítvánnyal évek óta kapcsolatban van a Sámuel Ház. A karitatív szervezet nyújtott segítséget abban is, hogy létrehozzanak egy farmot, amely hozzájárul a központ fenntartásához. Minden nyáron küldenek egy csapatot Micskére, hogy elvégezzenek bizonyos teendőket. Ez már a negyedik ilyen nyár. A bentlakás három lakrészből áll. Most az építmény első részét szépítették: lefestették az ajtókat, ablakokat, a belső falakat. A tanuló- és játszószoba új padlózatot kapott. A renováláshoz szükséges anyagot is a hollandok vásárolták meg. Eddig egyikőjük sem járt Romániában. Nagyon jól érezték magukat Micskén, s azt mondták, jövőre is szeretnének visszajönni.
A másik két lakrészt önerőből újítják föl a központ működtetői. Persze minden támogatás – még a legapróbb is – jól fog. Nehéz előteremteni az élelmezésre, ellátásra valót, az alkalmazottak fizetését – főleg a mostani gazdasági helyzetben. Hónapról hónapra élnek, ám valahogy mindig minden kisikeredik. Sokszor mindez csodának tűnik. Hiszik, érzik, hogy áldás van a Sámuel Házon, hiszen fontos a gyerekek megmentése, oltalmazása, ugyanakkor – s ez igen lényeges – a szülőket nem szakítják el csemetéiktől, hiszen azok hétvégéken, vakációban hazajárnak.
A szeretetotthon munkatársai rendszeresen látogatják a famíliákat. A legtöbb szülő megérti, belátja: ha ő nem tudja megadni gyermekének azt, amire alapvetően szüksége van, és ha nem tudja iskolába járatni, akkor el kell fogadnia el a segítséget.
A Sámuel Házban már javában készülnek a tanévkezdésre. Lesznek az itt lakó gyerekek között óvodások és elsősök is, és két nyolcadikosuk is van. Ez utóbbi fiatalok továbbtanulásáról is szeretnének gondoskodni. Ha a szülők is beleegyeznek, ezek a gyerekek iskolabusszal járnak majd át tanulni Margittára.
Ha valakinek tudomása van olyan nehéz helyzetben lévő családról, amelynek szüksége lenne segítségre, értesítse az igazgatónőt a 0745/623-607-es telefonszámon. Aki bármilyen támogatást fel tudna ajánlani a Sámuel Ház számára, szintén ezen a telefonszámon érdeklődhet.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság